Az összefoglaló szerint az 5 százalékos kedvezményes lakás-áfa decemberi kivezetésével jelentősen lelassulhat az ingatlanértékesítés, az új fejlesztések elmaradása szűkülő kínálatot eredményezhet, és veszélybe kerülhet az ingatlanállomány megújulási mutatója is, amely már jelenleg is elmarad az európai átlagtól.

Benedikt Károly elemzési vezető a közleményben úgy vélekedett, hogy az egészséges piaci folyamatok fenntartása érdekében javasolt lenne az újépítésű piac szabályozásának felülvizsgálata és módosítása. 

A Duna House szerint azzal, hogy újra 27 százalékra emelkedik a lakás-áfa, tovább drágulnak az újépítésű ingatlanok. Mint írják, az általános 10-15 százalékos beruházási árrés nem bírja el ezt a mértékű áfa emelést. A beruházó így részlegesen vagy még inkább teljesen a vevőkre hárítja az emelést, de az is elképzelhető, hogy az üzleti tervek felülvizsgálata után nem kezd új építésbe. Az előbbi esetében a használt és újlakás árainál újra nagyobbra nyílhat az árolló, amely a használtpiac felé tolhatja a keresletet, ott okozva esetlegesen árfelhajtó hatást.

Mint írják, már most is van különbség a fővárosban a használt és új lakások négyzetméterárai között, a pesti oldalon a Duna House utolsó negyedéves adatai alapján egy használt téglaépítésű lakás négyzetmétere 636 ezer forintos átlagáron cserélt gazdát, míg Budán ugyanez 847 ezer forint volt.

Újépítésű lakások esetében egész Budapestet nézve az átlagár négyzetméterenként 857 ezer forint, ugyanakkor már most a főváros 5 kerületében, az I., II., VI., VII., XIII., egymillió feletti négyzetméterárral lehet számolni, további 7 kerületben ez az ár 700 ezer forint feletti.

Benedikt Károly a közleményben hangsúlyozta, hogy a fővárosi ingatlanállománynak szüksége van a folyamatos megújulásra, amelyhez elengedhetetlenek az újépítésű projektek megléte elérhető áron. 2020-ban nem csak Budapesten lehet ilyen szempontból kritikus a helyzet, partnereik a nagyobb vidéki városokban is egyre szűkebb újépítésű ingatlanpiacról számolnak be – jegyezte meg.